A Názáreti Jézus története mind a mai napig megihleti az embereket, és ez már 1965-ben is így volt. Vagy még inkább így volt. Hatvanéves lett A világ legszebb története – A Biblia.
A Ben-Hur csak érintőlegesen kapcsolódott hozzá, A kiválasztottak pedig leginkább az apostolokkal megtett útjára szorítkozik, miközben az 1973-as Jézus Krisztus Szupersztár pedig, pont mint A Passió (2004), csak a végjátékot mutatja be. Ezzel szemben Franco Zeffirelli TV-re szánt, gigászi filmalkotása, A Názáreti Jézus, a megváltó teljes történetre fókuszál, pont mint George Stevens méltatlanul elfeledett műve, a több mint 3 órás A világ legszebb története – A Biblia.
Utóbbi most lett 60 éves, ezért mindenképpen érdemes megemlékezni róla – már csak azért is, mert a Ben-Hur és a többi, témába vágó film árnyékában mintha elfelejtődött volna, pedig abszolút megérdemli a figyelmet.
Ízlések és pofonok – szokták volt mondani, én pedig úgy érzem, abszolút tisztelettel adózom ennek a bölcsességnek. De ahogy nem mindegy, ki és milyen technikával adja azt a bizonyos pofont, úgy az sem az, hogy ki néz meg egy bizonyos filmet. Van, akit már attól kiráz a hideg, ha egy mozifilm nem rendelkezik látványos akciójelenetekkel; más a 2000 előtti produkciókat semmisítené meg; megint más pedig el sem tudja képzelni, hogy egy fekete-fehér, ne adj’ isten, egy némafilm hordozzon magában értéket és szórakoztasson.
Ennyire most nem utazunk vissza a filmezés hőskorába, de annyira igen, hogy lássuk, mit kezdtek Jézus történetével akkor, mikor még igazán nagy volumenű, igazi filmszínházakba szánt kosztümös filmek készültek Hollywoodban, ahol a vallás sem volt még szitokszó.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan már biztosan tudják, hogy melyik mozifilmről van szó, pláne, hogy ezen a klasszikuson az idő vasfoga is csak minimálisan hagyta ott a nyomát, így ma is nyugodt szívvel ajánlható.
Felületes szemlélődőnek fura lehet a cím, melyet szenvedés és halál kísér, és amelynek első jelenetei egyikében keresztre feszítettek hosszú sora szegélyezi az utat, melyre szereplői lépnek. Nem beszélve a finálét megelőző áldozatról, melyet mindenki ismer, és amit Mel Gibson a 2004-es A Passió képében formált személyesebbre és ezzel együtt szörnyűségesebbre – ezzel a vallástalant megbotránkoztatva, míg a vallásost még jobban elmerítve hitében.
A világ legszebb története – A Biblia sem egy sétagalopp, és megvannak a maga nehéz pillanatai, de azért talán így is kevésbé megterhelő, aki pedig érti, tudja, hogy miért ez a világ legszebb története.
Ehhez azonban alázat szükséges, az egótól való elfordulással, amitől George Stevens mozifilmje is igazi szakrális (lelki) élmény, kiváló minőségben. Mert ugyan valóban olyan érzés néha, mintha a forgatókönyv ugrálna a cselekményben, teljesen hirtelen váltva át egyik jelenetről és momentumról a másikra, de azt én kérem ki magamnak, hogy a film csak bibliai idézetek egymás mögé kiragadott sora, amit néhány kritika hoz fel. Ez ugyanis egy csodálatos, sokkal nagyobb ismertségre érdemes filmalkotás, amit színészei mellett a zenéi tesznek örökkévalóvá.
Sidney Poitier, Donald Pleasence (ezúttal a megkísértő ördög képében, hogy későbbi szerepeiben maga is szembenéz hessen a gonosszal) éppen úgy megfordul a fontosabb szerepekben, mint Keresztelő Jánosként a kor egyik legnagyobb ásza, Charlton Heston (Ben-Hur, Tízparancsolat, Az Omega ember), míg Jézust az a Max von Sydow játszotta el, aki később Lelandként maga volt az ördög, Stephen King Hasznos holmik című feldolgozásában, de papként szembeszállt Az ördögűző megszállottságával is.
És persze ott van még többek között Telly Savalas is, aki a legenda szerint Pilatus szerepébe bújva kopaszra borotválta a fejét, majd annyira megtetszett neki a viselet, hogy onnantól soha nem növesztette meg a haját, de erre egy évvel korábban, egy másik forgatás alatt került sor.
Ezt is ajánljuk a témában
Eljött az idő, amikor már nem elég „csak” hinni, hiszen egyre több megpróbáltatás éri Jézust és tanítványait, akik Jeruzsálem felé veszik az irányt, ezzel is közeledve az elkerülhetetlenhez.
A színészek terén muszáj kiemelnem a magyar szinkronhangokat is, mert bár szinte mindenki fantasztikus teljesítményt nyújt, külön kiemelném Heston magyar hangját (Dörner György), és Von Sydow szinkronhangját (Szakácsi Sándor), aki olyan szépen és fennkölten idézi meg Jézus szavait, hogy azokat a néző legszívesebben abban a pillanatban a falba vésné. A film ráadásul keveset emlegetett mondatokkal is szívesen előhozakodik, például:
Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket. Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak.”
És a zenébe is bele lehet borzongani, ami nemcsak gyönyörű és szívbe markoló, igazi klasszikus filmzenei mű a ma már keveset emlegetett Alfred Newman zeneszerzőtől, de egyben azt is mutatja, hogy többek között milyen örökérvényű dallamok voltak hatással Howard Shore-ra, mikor az Oscar-díjas A Gyűrűk Ura zenéjét megírta.
De A világ legszebb története – A Biblia a maga tökéletlenségével egyébként is egy audiovizuális mestermű, amely a Biblia sorai mellett a vallásos képzőművészet legnagyobbjait is megidézi. Képei sokszor mintha csak egy cirádás keretből lépnének ki, ezzel valóra váltva sokak soha nem sejtett álmát és vágyát. Mert addig talán senki nem sejti, hogy erre mekkora igény volna, míg nem látja a saját szemével.
60 éves lett a világ egyik legszebb története
George Stevens filmje többet érdemel. Több említést, több mai felemlegetést. Bevallom, sok más filmmel ellentétben ez valahogy korábban soha nem jutott el hozzám. Más kérdés, hogy Magyarországon valamiért Blu-rayen nem jelent meg, hogy 4K-ról ne is beszéljünk – persze streaming szolgáltatóknál sem találjuk meg, ami különösen nagy szégyen. Ajánlani azonban nagyon is ajánlom.
Lélekig hatoló, súlyos történet, gyönyörű jelenetekkel és minden esetben fontos idézetekkel, ráadásul látszik, hogy mekkora hatással bírt még olyanokra is, mint Norman Jewison és a Jézus Krisztus Szupersztár. Nincs mese, tényleg mind a mai napig ez a világ legszebb története.
Nyitókép: Etalon Kiadó
Elég egyetlen vírus, hogy civilizációnk a kihalás veszélyével nézzen szembe.
Holnap hamvazószerda, kezdődik a nagyböjt.
A von Trapp-család történetét egy időben mindenki ismerte – ki személyesen, ki a színpadról, ki a vászonról. A muzsika hangja azonban ma is tisztán szól a nézők és hallgatók szívében.
A Bárány feltörte a pecséteket, a démonok az emberek között járnak – Háború, Betegség, Éhínség és Halál vágtába kezdett. Az apokalipszis lovasait csak angyalok és mitológiai hősök állíthatják meg.
Mindent ellep a köd. A ma még élő egyik legnagyobb klasszikus horrorfilm-rendező éppen csak híressé vált, már el is készítette az egyik legemlékezetesebb kísértettörténetet.
Nekimennek és neki is kell menniük minden olyan idegesítő kis bosszúságnak, amin múlhat 2026. Kohán Mátyás írása.
Viszonylag gyorsan sikerült orvosolni a problémát.
Bassár el-Aszad elűzése óta Szíria a legsúlyosabb erőszakos időszakát éli, a kormányerők és az Aszad-párti harcosok összecsapásai több mint ezer ember, köztük keresztények és alaviták életét követelték.
